A mikrobiom a testĂŒnkben Ă©lĆ mikrĂłbĂĄk - baktĂ©riumok, vĂrusok Ă©s gombĂĄk ökoszisztĂ©mĂĄja. A mikrobiom több, mint pusztĂĄn a bĂ©lrendszer- az egĂ©sz testben megtalĂĄlhatĂł, beleĂ©rtve a bĆrt, a szĂĄjat, a szemet, a fĂŒlet, az orrot, a tĂŒdĆt, a vesĂ©t, a hĂșgyutakat, a reproduktĂv rendszert â alapvetĆen bĂĄrhol, ahol Ă©rintkezik a kĂŒlvilĂĄggal! Sejtjeinek szĂĄmĂĄt az emberi szervezet sejtszĂĄmĂĄnak egy-tĂzszeresĂ©re becsĂŒlik. ĂsszetĂ©tele minden emberben egyedi mintĂĄzatot mutat, mint az ujjlenyomat. A jĂł mikrobiom nagy diverzitĂĄsĂș, vagyis sokfĂ©le mikroorganizmust, Ă©s döntĆen kedvezĆ Ă©lettani hatĂĄsĂș törzseket tartalmaz. MeghatĂĄrozĂł jelentĆsĂ©gƱ a bĂ©l Ă©s agy közti kommunikĂĄciĂł, Ăgy fontos szerepe van a testi Ă©s lelki egĂ©szsĂ©g-betegsĂ©g alakulĂĄsĂĄban. A bĂ©lflĂłra egyensĂșlyĂĄnak zavara összefĂŒggĂ©sbe hozhatĂł depressziĂłval Ă©s szorongĂĄssal.
Kåros, mås néven patogén mikroorganizmusok
SzervezetĂŒnkbe jutva kĂŒlönfĂ©le betegsĂ©geket okozhatnak. Az emĂ©sztĆrendszer mikrobiĂĄlis egyensĂșlyĂĄnak felborulĂĄsa, amit diszbiĂłzisnak neveznek, összefĂŒggĂ©st mutat szĂĄmos krĂłnikus betegsĂ©g kialakulĂĄsĂĄval. A bĂ©lben Ă©lĆ baktĂ©riumok tĂpusĂĄnak Ă©s szĂĄmĂĄnak vĂĄltozĂĄsa összefĂŒggĂ©sbe hozhatĂł:
GyulladĂĄsos bĂ©lbetegsĂ©gekkel: pĂ©ldĂĄul Crohn-betegsĂ©g Ă©s colitis ulcerosa, ahol az immunrendszer tĂșlzottan reagĂĄl a bĂ©lben talĂĄlhatĂł kĂĄros mikrobĂĄkra. Crohn-betegsĂ©gben nĂ©hĂĄny ember genetikai mutĂĄciĂłval rendelkezik, amely hatĂĄssal van a bĂ©lgĂĄtra, lehetĆvĂ© tĂ©ve a kĂĄros baktĂ©riumok bejutĂĄsĂĄt a bĂ©lfalakba. Ez jelentĆs immunreakciĂłt Ă©s gyulladĂĄst okozhat.
Autoimmun betegsĂ©gekkel: ilyen lehet pĂ©ldĂĄul a reumĂĄs ĂzĂŒleti gyulladĂĄs (RA) Ă©s a sclerosis multiplex (SM), ahol a bĂ©lflĂłra vĂĄltozĂĄsa befolyĂĄsolhatja az immunvĂĄlaszt.
MentĂĄlis betegsĂ©gekkel: depressziĂł, szorongĂĄs Ă©s egyĂ©b hangulatzavarok kapcsolĂłdhatnak a bĂ©lflĂłra egyensĂșlyĂĄnak felborulĂĄsĂĄhoz.
AlvĂĄszavarokkal: a bĂ©lflĂłra vĂĄltozĂĄsai befolyĂĄsolhatjĂĄk az alvĂĄs minĆsĂ©gĂ©t Ă©s a napi cirkadiĂĄn ritmust.
SzĂv- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gekkel: a bĂ©lflĂłra zavarai összefĂŒggĂ©sbe hozhatĂłk a magas vĂ©rnyomĂĄssal, atherosclerosissal Ă©s egyĂ©b szĂvbetegsĂ©gekkel.
Metabolikus betegsĂ©gekkel: A mikrobiom Ă©s a testtömeg közötti kapcsolat összetett. A bĂ©lmikrobĂĄk befolyĂĄsoljĂĄk szervezetĂŒnk Ă©lelmiszer-anyagcserĂ©jĂ©t , befolyĂĄsolva a tĂĄpanyagok felszĂvĂłdĂĄsĂĄt Ă©s a zsĂrfelhalmozĂłdĂĄst. EzenkĂvĂŒl bizonyos mikrobĂĄk olyan vegyĂŒleteket termelhetnek, amelyek befolyĂĄsoljĂĄk az Ă©tvĂĄgyat Ă©s a jĂłllakottsĂĄgot. ElhĂzĂĄs Ă©s 2-es tĂpusĂș cukorbetegsĂ©g esetĂ©n gyakran megfigyelhetĆ a bĂ©lflĂłra összetĂ©telĂ©nek megvĂĄltozĂĄsa.
AllergiĂĄs folyamatokkal Ă©s asztmĂĄval: a bĂ©lflĂłra egyensĂșlyhiĂĄnya befolyĂĄsolhatja az immunrendszer mƱködĂ©sĂ©t, növelve az allergia Ă©s az asztma kockĂĄzatĂĄt. Az elmĂșlt Ă©vtizedekben jelentĆsen megnĆtt az allergiĂĄk Ă©s az asztmĂĄk arĂĄnya. Az elmĂșlt 30 Ă©v sorĂĄn ezen ĂĄllapotok arĂĄnya meghĂĄromszorozĂłdott. SzakĂ©rtĆk szerint az egyik közrejĂĄtszĂł tĂ©nyezĆ a mikrobiomban bekövetkezett vĂĄltozĂĄs az antibiotikumok elterjedt alkalmazĂĄsa Ă©s a modern, eltĂ©rĆ Ă©trend ennek egyik fĆ oka.
BĆrrendellenessĂ©gekkel: A bĆr mikrobiomja vĂ©dĆgĂĄtkĂ©nt mƱködik, megakadĂĄlyozva a kĂĄros kĂłrokozĂłk megtelepedĂ©sĂ©t a bĆrben, egyensĂșlyĂĄt megvĂĄltoztatĂł tĂ©nyezĆk közĂ© tartozik az antibakteriĂĄlis termĂ©kek tĂșlzott hasznĂĄlata, a hormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok, az Ă©trend Ă©s a stressz. KutatĂĄsok szerint a megfelelĆ mikrobiĂĄlis sokfĂ©lesĂ©g fenntartĂĄsa a bĆrön segĂthet megelĆzni Ă©s kezelni az olyan ĂĄllapotokat, mint az ekcĂ©ma, mĂĄs nĂ©ven atĂłpiĂĄs dermatitis, pikkelysömör Ă©s mĂĄs gyulladĂĄsos bĆrbetegsĂ©ge-kapcsolĂłdik a bĂ©lflĂłra ĂĄllapotĂĄhoz, mivel a bĂ©l mikrobiĂĄlis egyensĂșlya hatĂĄssal lehet a bĆr egĂ©szsĂ©gĂ©re.
MIKROBIOM ĂS AZ AGY
A bĂ©l Ă©s az agy között a vegetatĂv idegek Ă©s a vĂ©rĂĄram ĂștjĂĄn folyamatos kapcsolat van, melynek ĂștjĂĄn az idegi, a neuroendokrin, az immunrendszer Ă©s a mikrobiom egyĂŒttmƱködĂ©se befolyĂĄsolja az agymƱködĂ©st. Az immunsejtek ĂĄltal termelt fehĂ©rjĂ©k, a citokinek, a vĂ©rĂĄram ĂștjĂĄn az agyba jutva gyulladĂĄsos folyamatokat indĂtanak be, melyeknek szerepe van a hangulat- Ă©s figyelemzavarok, illetve idegrendszeri betegsĂ©gek (Parkinson-kĂłr, demencia, szklerĂłzis multiplex) kialakulĂĄsĂĄban. Mikrobiomja a kĂŒlvilĂĄg szenzorakĂ©nt Ă©s a szervezetĂ©n belĂŒli kommunikĂĄciĂłs hĂĄlĂłzatkĂ©nt is szolgĂĄl. HasonlĂłan ahhoz, ahogy a tĂĄpcsatorna mikrobiomja kĂ©tirĂĄnyĂș kommunikĂĄciĂłt folytat az aggyal, a szĂĄjĂŒreg mikrobiomja Ă©s az agy között is Ă©l az összeköttetĂ©s. Mikrobiomja a teste egĂ©szĂ©ben kommunikĂĄl a szövetekkel Ă©s a szervekkel, Ă©s kĂ©pes a többi mikrobiĂĄlis közössĂ©gtĆl Ă©rkezĆ informĂĄciĂłk fogadĂĄsĂĄra.
Neuroendokrin rendszer
A bĂ©lnyĂĄlkahĂĄrtya kivĂĄlasztĂł sejtjei szĂĄmos (jelen ismereteink szerint 15 fĂ©le) hĂrvivĆ anyagot termelnek, melyek irĂĄnyĂtjĂĄk az emĂ©sztĂ©st, Ă©s a vĂ©rĂĄram ĂștjĂĄn hatĂĄssal vannak az anyagcserefolyamatokra, az immunrendszerre Ă©s a bolygĂłideg rĂ©vĂ©n az agymƱködĂ©sre is.
A bĂ©lben termelĆdĆ szerotonin Ă©s dopamin Ăgy közvetve befolyĂĄsolja a hangulat, figyelem Ă©s emlĂ©kezet alakulĂĄsĂĄt, mĂg a glukagon fehĂ©rje Ă©tvĂĄgycsökkentĆ hatĂĄsĂș. Ez utĂłbbi ismerete vezetett több, az elhĂzĂĄs kezelĂ©sĂ©ben ma mĂĄr a gyakorlatban is alkalmazott gyĂłgyszer kifejlesztĂ©sĂ©hez.
AlapvetĆ Ă©letvitelbeli szokĂĄsok az egĂ©szsĂ©ges mikrobiomĂ©rt
Az egĂ©szsĂ©ges Ă©letvitel hozzĂĄjĂĄrul az egĂ©szsĂ©ges mikrobiomhoz, ami cserĂ©ben tĂĄmogatĂłan hat az egĂ©szsĂ©ges öregedĂ©sre. KutatĂĄsok igazoljĂĄk, hogy a feldolgozott Ă©lelmiszerek, köztĂŒk a gyorsĂ©telek, csökkentik a tĂĄpcsatornĂĄban jelenlĂ©vĆ jĂł baktĂ©riumok szĂĄmĂĄt Ă©s diverzitĂĄsĂĄt, amik a bĂ©lflĂłra felborulĂĄsĂĄhoz, Ă©s sĂșlyproblĂ©mĂĄkhoz vezethet.
TudĂłsok felismertĂ©k, hogy a tĂĄpcsatorna mikrobiom-mintĂĄzatai eltĂ©rĂ©seket mutatnak olyan fiatal felnĆttek esetĂ©ben, akik rendszeresen mozognak Ă©s helyesen tĂĄplĂĄlkoznak. Ha tehĂĄt a kora elĆrehaladtĂĄval gondoskodik a mikrobiomjĂĄrĂłl, a mikrobiomja is gondoskodni fog ĂnrĆl.
MIVEL TĂMOGATHATOM A MIKROBIOMOT?
PROBIOTIKUMOK:
A probiotikumok olyan Ă©lĆ mikroorganizmusok, amelyek elegendĆ mennyisĂ©gben fogyasztva jĂłtĂ©kony hatĂĄst gyakorolnak a gazdatestre. Versenyre kelnek a patogĂ©n (kĂĄros) baktĂ©riumokkal a bĂ©lhĂĄmsejtek szabad kötĆhelyeiĂ©rt, ami segĂt fenntartani a tĂĄpcsatorna vĂ©delmi vonalĂĄnak egĂ©szsĂ©gĂ©t. Ahhoz, hogy a probiotikumok hatĂ©konyak lehessenek, tĂșl kell Ă©lniĂŒk, Ă©s ellen kell ĂĄllniuk a gyomorsavnak, az epĂ©nek Ă©s a hasnyĂĄlmirigy nedveinek, majd meg kell tudniuk tapadni a hĂĄmsejteken, hogy kolĂłniĂĄkat kĂ©pezzenek a belekben. Az emberek mĂĄr Ă©vezredek Ăłta fogyasztanak probiotikus kultĂșrĂĄkat olyan erjesztett Ă©lelmiszerek, mint pĂ©ldĂĄul a joghurt, a kefĂr, a savanyĂș kĂĄposzta vagy a szĂłjabab ĂștjĂĄn. Az utĂłbbi idĆben azonban egyre jobban felĂ©rtĂ©kelĆdnek a mindennapos tĂĄplĂĄlĂ©kkiegĂ©szĂtĂ©s nyĂșjtotta elĆnyök olyan kivĂĄlĂł minĆsĂ©gƱ probiotikumok jĂłvoltĂĄbĂłl, amelyek tĂĄmogatjĂĄk a mikrobiomot.
A probiotikus baktériumok szerepe a szervezetben az, hogy jótékony tåpanyagokat, példåul folåtot, B1-, B2- és B12-vitaminokat és sok måst termeljenek.
âą KompetitĂv kizĂĄrĂĄs ĂștjĂĄn nyĂșjtanak vĂ©delmet, ugyanis versenyre kelnek az ĂĄrtalmas baktĂ©riumokkal, Ă©s kiszorĂtjĂĄk azokat, hogy ne okozhassanak kĂĄrokat.
âą Olyan antimikrobiĂĄlis vegyĂŒleteket tudnak kivĂĄlasztani, amelyek kĂ©pesek felvenni a harcot az egĂ©szsĂ©gĂ©t fenyegetĆ baktĂ©riumokkal.
âą KölcsönhatĂĄsba lĂ©pnek a gazdatesttel, jĂłindulatĂșak a mikrobiomjĂĄban mĂĄr jelenlĂ©vĆ mikrobiĂĄlis közössĂ©gekkel.
âą ErĆsĂtik a vĂ©delmet nyĂșjtĂł hĂĄmrĂ©teget Ă©s a bĂ©lfalakat, Ăgy biztosĂtva a tĂĄpcsatorna vĂ©delmĂ©nek integritĂĄsĂĄt.
âą TĂĄmogatjĂĄk a test termĂ©szetes vĂ©dekezĂ©si mechanizmusait a termĂ©szetes immunitĂĄs erĆsĂtĂ©sĂ©Ă©rt szabĂĄlyozva az immunrendszer mƱködĂ©sĂ©t.
âą SegĂtenek a szervezetnek az elfogyasztott Ă©telben lĂ©vĆ fontos elektrolitok Ă©s tĂĄpanyagok felszĂvĂĄsĂĄban.
âą JĂłtĂ©konyan hatnak a tĂĄpcsatornĂĄn belĂŒli mozgĂĄsok szabĂĄlyozĂĄsĂĄra is, pĂ©ldĂĄul a bĂ©lmozgĂĄsok enyhĂtĂ©se Ă©s az olyan problĂ©mĂĄk megelĆzĂ©s ĂștjĂĄn, mint a szĂ©krekedĂ©s. A probiotikumok a fĂĄjdalomĂ©rzetre is bizonyĂtottan hatĂĄssal vannak, ami azt jelenti, hogy segĂthetnek mĂ©rsĂ©kelni a gyomorrontĂĄs Ă©s ahhoz hasonlĂł panaszok esetĂ©n Ă©rzett fĂĄjdalmat.
PREBIOTIKUMOK:
A prebiotikumok nem azonosak a probiotikumokkal. A prebiotikumok olyan Ă©lelmiszer-összetevĆk, amelyek kedvezĆen hatnak a probiotikumok, vagyis a jĂłtĂ©kony baktĂ©riumok szaporodĂĄsĂĄra. Ćk szolgĂĄlnak tĂĄp-, illetve ĂŒzemanyagul a probiotikumok szĂĄmĂĄra. A prebiotikumokat a probiotikus baktĂ©riumok szelektĂv erjesztĂ©s ĂștjĂĄn hasznosĂtjĂĄk, hogy rövid lĂĄncĂș zsĂrsavakat, pĂ©ldĂĄul acetĂĄtot, propionĂĄtot vagy butirĂĄtot ĂĄllĂtsanak elĆ belĆlĂŒk.
A doTERRA PB Restore ProBiome Complex 30 pre-, pro- Ă©s posztbiotikumbĂłl Ă©s bakteriofĂĄgbĂłl ĂĄllĂł egyedĂŒlĂĄllĂł kĂ©szĂtmĂ©ny, amely segĂt helyreĂĄllĂtani a mikrobiĂĄlis sokfĂ©lesĂ©get Ă©s egyensĂșlyt a mikrobiom optimĂĄlis egĂ©szsĂ©ge Ă©s ĂĄltalĂĄnos jĂłlĂ©te Ă©rdekĂ©ben.* A 18 milliĂĄrd telepkĂ©pzĆ egysĂ©g (CFU) probiotikum, vagy jĂł baktĂ©riumok, 24 aktĂv tenyĂ©szetbĆl ĂĄllnak â 22 kĂŒlönbözĆ fajbĂłl szĂĄrmazĂł, gondosan kivĂĄlasztott törzsek pĂĄratlan sokfĂ©lesĂ©gĂ©bĆl. kivĂ©teles mikrobiĂĄlis sokfĂ©lesĂ©g.* A prebiotikus fruktooligoszacharidok (FOS) Ă©s bakteriofĂĄgok elĆsegĂtik a mikrobiĂĄlis egyensĂșly elĂ©rĂ©sĂ©t Ă©s fenntartĂĄsĂĄt azĂĄltal, hogy ösztönzik a jĂł baktĂ©riumok szaporodĂĄsĂĄt Ă©s szelektĂven tĂĄmadjĂĄk a rosszakat.* Az egĂ©szsĂ©ges baktĂ©riumokbĂłl elĆĂĄllĂtott bioaktĂv vegyĂŒletekbĆl ĂĄllĂł posztbiotikum tovĂĄbbi egĂ©szsĂ©gĂŒgyi elĆnyökkel jĂĄr .
TĂRZSEK ĂS FAJOK
Elgondolkodott mĂĄr azon, vajon mire utalnak a probiotikumok tĂĄpanyagtĂĄblĂĄzatĂĄban feltĂŒntetett nevek Ă©s szĂĄmok? A nĂ©v az adott baktĂ©rium fajĂĄt jelöli, mĂg a nĂ©v mellett feltĂŒntetett szĂĄm a fajon belĂŒli konkrĂ©t törzset azonosĂtja. A mikrobiĂĄlis diverzitĂĄs sokat szĂĄmĂt, ezĂ©rt Ă©rdemes olyan mikrobiomot tĂĄmogatĂł tĂĄplĂĄlĂ©kkiegĂ©szĂtĆt vĂĄlasztania, amely több törzset Ă©s fajt is felölel. EzenkĂvĂŒl a probiotikumok tĂĄplĂĄlĂĄsĂĄt biztosĂtĂł prebiotikumokrĂłl is Ă©rdemes gondoskodnia, hogy tĂĄplĂĄlja a szaporodĂĄsukat Ă©s a tĂșlĂ©lĂ©sĂŒket, vĂ©gsĆ soron pedig a metabolitok elĆĂĄllĂtĂĄsĂĄhoz is hozzĂĄjĂĄruljon. LegvĂ©gĂŒl gyĆzĆdjön meg arrĂłl is, hogy a vĂĄlasztott Ă©trend-kiegĂ©szĂtĆ glutĂ©n- Ă©s cukormentes, elkerĂŒlve ezzel az egĂ©szsĂ©gtelen baktĂ©riumok tĂĄplĂĄlĂĄsĂĄt.
EREDETĂK
A probiotikus Ă©trend-kiegĂ©szĂtĆ vĂĄlasztĂĄsakor azt is fontos szem elĆtt tartani, hogy az elĆĂĄllĂtĂĄsĂĄhoz felhasznĂĄlt törzsek honnan szĂĄrmaznak. A dĆTERRA termĂ©keinĂ©l szĂĄndĂ©kosan a legvĂĄltozatosabb termĂ©szetes forrĂĄsokat Ă©s emberi eredetƱ törzseket vĂĄlogattĂĄk össze a mikrobiomot tĂĄmogatĂł termĂ©keik megalkotĂĄsĂĄhoz. TalĂĄn mĂĄr mĂĄs mikrobiomot tĂĄmogatĂł termĂ©kek kapcsĂĄn is hallott emberi eredetƱ törzsek alkalmazĂĄsĂĄrĂłl, viszont fontos megjegyeznĂŒnk, hogy ezeket a törzseket nem emberi mellĂ©ktermĂ©kekbĆl gyƱjtöttĂ©k be, Ă©s nem is tartalmaznak ilyesmit. Az emberi eredetƱ törzsek olyan baktĂ©riumtörzsek, amelyek kĂ©pesek az emberi testben szaporodni, Ă©s szĂ©les körben a mikrobiomot tĂĄmogatĂł Ă©trendkiegĂ©szĂtĆk legjobb forrĂĄsĂĄnak tartjĂĄk Ćket. Ezek a törzsek egyĂŒtt fejlĆdtek az emberrel, Ă©s jĂłtĂ©konyan hatnak az egĂ©szsĂ©gĂŒnkre. A dĆTERRA ĂĄltal felhasznĂĄlt törzseket izolĂĄltuk az emberi kultĂșrĂĄktĂłl, Ă©s gondos odafigyelĂ©ssel finomĂtottak rajtuk a lehetĆ legjobb termĂ©kek elĆĂĄllĂtĂĄsĂĄĂ©rt.
HATĂERĆ
A probiotikus tĂĄplĂĄlĂ©kkiegĂ©szĂtĆknek aktĂv, Ă©lĆ baktĂ©riumkultĂșrĂĄkat kell tartalmazniuk, Ă©s a gyĂĄrtĂĄs ideje helyett a felhasznĂĄlĂĄs idejĂ©re kell garantĂĄlni a törzsek Ă©letkĂ©pessĂ©gĂ©t. A tĂĄplĂĄlĂ©kkiegĂ©szĂtĆre vonatkozĂłan megadott telepkĂ©pzĆ egysĂ©g (CFU) jelzi az Ă©lĆ baktĂ©riumok szĂĄmĂĄt. Vannak azonban olyan vĂĄllalatok, amelyek a feltĂŒntetett CFU-Ă©rtĂ©ket a âgyĂĄrtĂĄs idĆpontjĂĄraâ vonatkozĂłan reklĂĄmozzĂĄk, Ă©s nem vĂĄllalnak garanciĂĄt a kĂ©szĂtmĂ©ny szavatossĂĄgĂĄra. Ezzel a cĂmkĂ©zĂ©si mĂłdszerrel a felhasznĂĄlĂĄs idĆpontjĂĄban valĂłs Ă©rtĂ©knĂ©l magasabb CFU-val kecsegtetĆ termĂ©kek kerĂŒlnek forgalomba, Ășgyhogy jĂĄrjon mindig utĂĄna a termĂ©keknek, Ă©s kerĂŒlje a fĂ©lrevezetĆ CFU-Ă©rtĂ©keket.
A dĆTERRA PB Restoreâą kapszula 28 törzset tartalmaz:
L. plantarum 14D
-B. animalis ssp. lactis BLC1
- L. rhamnosus SP1
- L. paracasei NTU101
- L. rhamnosus IMC501
- L. paracasei IMC502
- L. acidophilus LA1
-L. paracasei BGP2
- L. rhamnosus Lb21
-B. breve BBR8
-B. lactis Bi1 L. acidophilus LA3 , -L. brevis SP48 , -L. lactis LL82, - L. rhamnosus CRL1505, -P. acidilactici SP29, -L. johnsonii SP72, -B. bifidum SP9, -L. casei BGP93- L. fermentum CS57, - L. helveticus SP27, -L. reuteri LR92, -B. infantis SP37 B. longum SP54 L. bulgaricus-LB2 L. crispatus SP28 L. gasseri LG050 L. salivarius SP2
A dĆTERRA PB Assist+âą 13 törzset tartalmaz: Bifidobacterium lactis BS01
-Lactobacillus rhamnosus GG
-Lactobacillus rhamnosus LR06
-Lactobacillus plantarum LP01
-Lactobacillus plantarum LP02
-Bifidobacterium breve BR03
-Lactobacillus rhamnosus LR04
-Bifidobacterium longum 04
-Bifidobacterium breve B632
-Bifidobacterium lactis BS05
-Streptococcus thermophilus FP4
-Lactobacillus reuteri LRE02
- Lactobacillus salivarius subsp. salivarius CRL1328
Mind a dĆTERRA PB Restore kapszulĂĄhoz, mind a PB Assist+-hoz tudomĂĄnyos bizonyĂtĂ©kok Ă©s orvosi publikĂĄciĂłk ĂĄltal is igazolt törzseket vĂĄlogattak össze. KutatĂłkbĂłl, tudomĂĄnyos Ă©s orvosi szakĂ©rtĆkbĆl ĂĄllĂł csapatuk kielemzett minden kapcsolĂłdĂł tanulmĂĄnyt, miközben ezeknek a piacvezetĆ termĂ©keknek az összetĂ©telĂ©n dolgozott.
A doTERRA MIKROBIOM E-BOOK MAGYAR NYELVĆ° LEĂRĂSĂT ITT TALĂLJA:
FORRĂSOK:
Impact of microbiota on central nervous system and neurological diseases: the gutbrain axis https://link.springer.com/content/pdf/10.1186/s12974-019-1434-3.pdf
Gut-Brain Connection: Microbiome, Gut Barrier, and Environmental Sensors
Comments