top of page
SzerzƑ kĂ©peEsszencia Olajok WebĂĄruhĂĄz

🩠MIKROBIOM: A testi-lelki egĂ©szsĂ©g kulcsa 🔑

FrissĂ­tve: nov. 14.


A mikrobiom a testĂŒnkben Ă©lƑ mikrĂłbĂĄk - baktĂ©riumok, vĂ­rusok Ă©s gombĂĄk ökoszisztĂ©mĂĄja. A mikrobiom több, mint pusztĂĄn a bĂ©lrendszer- az egĂ©sz testben megtalĂĄlhatĂł, beleĂ©rtve a bƑrt, a szĂĄjat, a szemet, a fĂŒlet, az orrot, a tĂŒdƑt, a vesĂ©t, a hĂșgyutakat, a reproduktĂ­v rendszert – alapvetƑen bĂĄrhol, ahol Ă©rintkezik a kĂŒlvilĂĄggal! Sejtjeinek szĂĄmĂĄt az emberi szervezet sejtszĂĄmĂĄnak egy-tĂ­zszeresĂ©re becsĂŒlik. ÖsszetĂ©tele minden emberben egyedi mintĂĄzatot mutat, mint az ujjlenyomat. A jĂł mikrobiom nagy diverzitĂĄsĂș, vagyis sokfĂ©le mikroorganizmust, Ă©s döntƑen kedvezƑ Ă©lettani hatĂĄsĂș törzseket tartalmaz. MeghatĂĄrozĂł jelentƑsĂ©gƱ a bĂ©l Ă©s agy közti kommunikĂĄciĂł, Ă­gy fontos szerepe van a testi Ă©s lelki egĂ©szsĂ©g-betegsĂ©g alakulĂĄsĂĄban. A bĂ©lflĂłra egyensĂșlyĂĄnak zavara összefĂŒggĂ©sbe hozhatĂł depressziĂłval Ă©s szorongĂĄssal.


Kåros, mås néven patogén mikroorganizmusok

SzervezetĂŒnkbe jutva kĂŒlönfĂ©le betegsĂ©geket okozhatnak. Az emĂ©sztƑrendszer mikrobiĂĄlis egyensĂșlyĂĄnak felborulĂĄsa, amit diszbiĂłzisnak neveznek, összefĂŒggĂ©st mutat szĂĄmos krĂłnikus betegsĂ©g kialakulĂĄsĂĄval. A bĂ©lben Ă©lƑ baktĂ©riumok tĂ­pusĂĄnak Ă©s szĂĄmĂĄnak vĂĄltozĂĄsa összefĂŒggĂ©sbe hozhatĂł:


  • GyulladĂĄsos bĂ©lbetegsĂ©gekkel: pĂ©ldĂĄul Crohn-betegsĂ©g Ă©s colitis ulcerosa, ahol az immunrendszer tĂșlzottan reagĂĄl a bĂ©lben talĂĄlhatĂł kĂĄros mikrobĂĄkra. Crohn-betegsĂ©gben nĂ©hĂĄny ember genetikai mutĂĄciĂłval rendelkezik, amely hatĂĄssal van a bĂ©lgĂĄtra, lehetƑvĂ© tĂ©ve a kĂĄros baktĂ©riumok bejutĂĄsĂĄt a bĂ©lfalakba. Ez jelentƑs immunreakciĂłt Ă©s gyulladĂĄst okozhat.

  • Autoimmun betegsĂ©gekkel: ilyen lehet pĂ©ldĂĄul a reumĂĄs Ă­zĂŒleti gyulladĂĄs (RA) Ă©s a sclerosis multiplex (SM), ahol a bĂ©lflĂłra vĂĄltozĂĄsa befolyĂĄsolhatja az immunvĂĄlaszt.

  • MentĂĄlis betegsĂ©gekkel: depressziĂł, szorongĂĄs Ă©s egyĂ©b hangulatzavarok kapcsolĂłdhatnak a bĂ©lflĂłra egyensĂșlyĂĄnak felborulĂĄsĂĄhoz.

  • AlvĂĄszavarokkal: a bĂ©lflĂłra vĂĄltozĂĄsai befolyĂĄsolhatjĂĄk az alvĂĄs minƑsĂ©gĂ©t Ă©s a napi cirkadiĂĄn ritmust.

  • SzĂ­v- Ă©s Ă©rrendszeri betegsĂ©gekkel: a bĂ©lflĂłra zavarai összefĂŒggĂ©sbe hozhatĂłk a magas vĂ©rnyomĂĄssal, atherosclerosissal Ă©s egyĂ©b szĂ­vbetegsĂ©gekkel.

  • Metabolikus betegsĂ©gekkel: A mikrobiom Ă©s a testtömeg közötti kapcsolat összetett. A bĂ©lmikrobĂĄk befolyĂĄsoljĂĄk szervezetĂŒnk Ă©lelmiszer-anyagcserĂ©jĂ©t , befolyĂĄsolva a tĂĄpanyagok felszĂ­vĂłdĂĄsĂĄt Ă©s a zsĂ­rfelhalmozĂłdĂĄst. EzenkĂ­vĂŒl bizonyos mikrobĂĄk olyan vegyĂŒleteket termelhetnek, amelyek befolyĂĄsoljĂĄk az Ă©tvĂĄgyat Ă©s a jĂłllakottsĂĄgot. ElhĂ­zĂĄs Ă©s 2-es tĂ­pusĂș cukorbetegsĂ©g esetĂ©n gyakran megfigyelhetƑ a bĂ©lflĂłra összetĂ©telĂ©nek megvĂĄltozĂĄsa.

  • AllergiĂĄs folyamatokkal Ă©s asztmĂĄval: a bĂ©lflĂłra egyensĂșlyhiĂĄnya befolyĂĄsolhatja az immunrendszer mƱködĂ©sĂ©t, növelve az allergia Ă©s az asztma kockĂĄzatĂĄt. Az elmĂșlt Ă©vtizedekben jelentƑsen megnƑtt az allergiĂĄk Ă©s az asztmĂĄk arĂĄnya. Az elmĂșlt 30 Ă©v sorĂĄn ezen ĂĄllapotok arĂĄnya meghĂĄromszorozĂłdott. SzakĂ©rtƑk szerint az egyik közrejĂĄtszĂł tĂ©nyezƑ a mikrobiomban bekövetkezett vĂĄltozĂĄs az antibiotikumok elterjedt alkalmazĂĄsa Ă©s a modern, eltĂ©rƑ Ă©trend ennek egyik fƑ oka.

  • BƑrrendellenessĂ©gekkel: A bƑr mikrobiomja vĂ©dƑgĂĄtkĂ©nt mƱködik, megakadĂĄlyozva a kĂĄros kĂłrokozĂłk megtelepedĂ©sĂ©t a bƑrben, egyensĂșlyĂĄt megvĂĄltoztatĂł tĂ©nyezƑk közĂ© tartozik az antibakteriĂĄlis termĂ©kek tĂșlzott hasznĂĄlata, a hormonĂĄlis vĂĄltozĂĄsok, az Ă©trend Ă©s a stressz. KutatĂĄsok szerint a megfelelƑ mikrobiĂĄlis sokfĂ©lesĂ©g fenntartĂĄsa a bƑrön segĂ­thet megelƑzni Ă©s kezelni az olyan ĂĄllapotokat, mint az ekcĂ©ma, mĂĄs nĂ©ven atĂłpiĂĄs dermatitis, pikkelysömör Ă©s mĂĄs gyulladĂĄsos bƑrbetegsĂ©ge-kapcsolĂłdik a bĂ©lflĂłra ĂĄllapotĂĄhoz, mivel a bĂ©l mikrobiĂĄlis egyensĂșlya hatĂĄssal lehet a bƑr egĂ©szsĂ©gĂ©re.



MIKROBIOM ÉS AZ AGY

A bĂ©l Ă©s az agy között a vegetatĂ­v idegek Ă©s a vĂ©rĂĄram ĂștjĂĄn folyamatos kapcsolat van, melynek ĂștjĂĄn az idegi, a neuroendokrin, az immunrendszer Ă©s a mikrobiom egyĂŒttmƱködĂ©se befolyĂĄsolja az agymƱködĂ©st. Az immunsejtek ĂĄltal termelt fehĂ©rjĂ©k, a citokinek, a vĂ©rĂĄram ĂștjĂĄn az agyba jutva gyulladĂĄsos folyamatokat indĂ­tanak be, melyeknek szerepe van a hangulat- Ă©s figyelemzavarok, illetve idegrendszeri betegsĂ©gek (Parkinson-kĂłr, demencia, szklerĂłzis multiplex) kialakulĂĄsĂĄban. Mikrobiomja a kĂŒlvilĂĄg szenzorakĂ©nt Ă©s a szervezetĂ©n belĂŒli kommunikĂĄciĂłs hĂĄlĂłzatkĂ©nt is szolgĂĄl. HasonlĂłan ahhoz, ahogy a tĂĄpcsatorna mikrobiomja kĂ©tirĂĄnyĂș kommunikĂĄciĂłt folytat az aggyal, a szĂĄjĂŒreg mikrobiomja Ă©s az agy között is Ă©l az összeköttetĂ©s. Mikrobiomja a teste egĂ©szĂ©ben kommunikĂĄl a szövetekkel Ă©s a szervekkel, Ă©s kĂ©pes a többi mikrobiĂĄlis közössĂ©gtƑl Ă©rkezƑ informĂĄciĂłk fogadĂĄsĂĄra.


Neuroendokrin rendszer

A bĂ©lnyĂĄlkahĂĄrtya kivĂĄlasztĂł sejtjei szĂĄmos (jelen ismereteink szerint 15 fĂ©le) hĂ­rvivƑ anyagot termelnek, melyek irĂĄnyĂ­tjĂĄk az emĂ©sztĂ©st, Ă©s a vĂ©rĂĄram ĂștjĂĄn hatĂĄssal vannak az anyagcserefolyamatokra, az immunrendszerre Ă©s a bolygĂłideg rĂ©vĂ©n az agymƱködĂ©sre is.

A bĂ©lben termelƑdƑ szerotonin Ă©s dopamin Ă­gy közvetve befolyĂĄsolja a hangulat, figyelem Ă©s emlĂ©kezet alakulĂĄsĂĄt, mĂ­g a glukagon fehĂ©rje Ă©tvĂĄgycsökkentƑ hatĂĄsĂș. Ez utĂłbbi ismerete vezetett több, az elhĂ­zĂĄs kezelĂ©sĂ©ben ma mĂĄr a gyakorlatban is alkalmazott gyĂłgyszer kifejlesztĂ©sĂ©hez.


AlapvetƑ Ă©letvitelbeli szokĂĄsok az egĂ©szsĂ©ges mikrobiomĂ©rt

Az egĂ©szsĂ©ges Ă©letvitel hozzĂĄjĂĄrul az egĂ©szsĂ©ges mikrobiomhoz, ami cserĂ©ben tĂĄmogatĂłan hat az egĂ©szsĂ©ges öregedĂ©sre. KutatĂĄsok igazoljĂĄk, hogy a feldolgozott Ă©lelmiszerek, köztĂŒk a gyorsĂ©telek, csökkentik a tĂĄpcsatornĂĄban jelenlĂ©vƑ jĂł baktĂ©riumok szĂĄmĂĄt Ă©s diverzitĂĄsĂĄt, amik a bĂ©lflĂłra felborulĂĄsĂĄhoz, Ă©s sĂșlyproblĂ©mĂĄkhoz vezethet.


TudĂłsok felismertĂ©k, hogy a tĂĄpcsatorna mikrobiom-mintĂĄzatai eltĂ©rĂ©seket mutatnak olyan fiatal felnƑttek esetĂ©ben, akik rendszeresen mozognak Ă©s helyesen tĂĄplĂĄlkoznak. Ha tehĂĄt a kora elƑrehaladtĂĄval gondoskodik a mikrobiomjĂĄrĂłl, a mikrobiomja is gondoskodni fog ÖnrƑl.



MIVEL TÁMOGATHATOM A MIKROBIOMOT?



PROBIOTIKUMOK:

A probiotikumok olyan Ă©lƑ mikroorganizmusok, amelyek elegendƑ mennyisĂ©gben fogyasztva jĂłtĂ©kony hatĂĄst gyakorolnak a gazdatestre. Versenyre kelnek a patogĂ©n (kĂĄros) baktĂ©riumokkal a bĂ©lhĂĄmsejtek szabad kötƑhelyeiĂ©rt, ami segĂ­t fenntartani a tĂĄpcsatorna vĂ©delmi vonalĂĄnak egĂ©szsĂ©gĂ©t. Ahhoz, hogy a probiotikumok hatĂ©konyak lehessenek, tĂșl kell Ă©lniĂŒk, Ă©s ellen kell ĂĄllniuk a gyomorsavnak, az epĂ©nek Ă©s a hasnyĂĄlmirigy nedveinek, majd meg kell tudniuk tapadni a hĂĄmsejteken, hogy kolĂłniĂĄkat kĂ©pezzenek a belekben. Az emberek mĂĄr Ă©vezredek Ăłta fogyasztanak probiotikus kultĂșrĂĄkat olyan erjesztett Ă©lelmiszerek, mint pĂ©ldĂĄul a joghurt, a kefĂ­r, a savanyĂș kĂĄposzta vagy a szĂłjabab ĂștjĂĄn. Az utĂłbbi idƑben azonban egyre jobban felĂ©rtĂ©kelƑdnek a mindennapos tĂĄplĂĄlĂ©kkiegĂ©szĂ­tĂ©s nyĂșjtotta elƑnyök olyan kivĂĄlĂł minƑsĂ©gƱ probiotikumok jĂłvoltĂĄbĂłl, amelyek tĂĄmogatjĂĄk a mikrobiomot.


A probiotikus baktériumok szerepe a szervezetben az, hogy jótékony tåpanyagokat, példåul folåtot, B1-, B2- és B12-vitaminokat és sok måst termeljenek.

‱ KompetitĂ­v kizĂĄrĂĄs ĂștjĂĄn nyĂșjtanak vĂ©delmet, ugyanis versenyre kelnek az ĂĄrtalmas baktĂ©riumokkal, Ă©s kiszorĂ­tjĂĄk azokat, hogy ne okozhassanak kĂĄrokat.

‱ Olyan antimikrobiĂĄlis vegyĂŒleteket tudnak kivĂĄlasztani, amelyek kĂ©pesek felvenni a harcot az egĂ©szsĂ©gĂ©t fenyegetƑ baktĂ©riumokkal.

‱ KölcsönhatĂĄsba lĂ©pnek a gazdatesttel, jĂłindulatĂșak a mikrobiomjĂĄban mĂĄr jelenlĂ©vƑ mikrobiĂĄlis közössĂ©gekkel.

‱ ErƑsĂ­tik a vĂ©delmet nyĂșjtĂł hĂĄmrĂ©teget Ă©s a bĂ©lfalakat, Ă­gy biztosĂ­tva a tĂĄpcsatorna vĂ©delmĂ©nek integritĂĄsĂĄt.

‱ TĂĄmogatjĂĄk a test termĂ©szetes vĂ©dekezĂ©si mechanizmusait a termĂ©szetes immunitĂĄs erƑsĂ­tĂ©sĂ©Ă©rt szabĂĄlyozva az immunrendszer mƱködĂ©sĂ©t.

‱ SegĂ­tenek a szervezetnek az elfogyasztott Ă©telben lĂ©vƑ fontos elektrolitok Ă©s tĂĄpanyagok felszĂ­vĂĄsĂĄban.

‱ JĂłtĂ©konyan hatnak a tĂĄpcsatornĂĄn belĂŒli mozgĂĄsok szabĂĄlyozĂĄsĂĄra is, pĂ©ldĂĄul a bĂ©lmozgĂĄsok enyhĂ­tĂ©se Ă©s az olyan problĂ©mĂĄk megelƑzĂ©s ĂștjĂĄn, mint a szĂ©krekedĂ©s. A probiotikumok a fĂĄjdalomĂ©rzetre is bizonyĂ­tottan hatĂĄssal vannak, ami azt jelenti, hogy segĂ­thetnek mĂ©rsĂ©kelni a gyomorrontĂĄs Ă©s ahhoz hasonlĂł panaszok esetĂ©n Ă©rzett fĂĄjdalmat.



PREBIOTIKUMOK:

A prebiotikumok nem azonosak a probiotikumokkal. A prebiotikumok olyan Ă©lelmiszer-összetevƑk, amelyek kedvezƑen hatnak a probiotikumok, vagyis a jĂłtĂ©kony baktĂ©riumok szaporodĂĄsĂĄra. Ɛk szolgĂĄlnak tĂĄp-, illetve ĂŒzemanyagul a probiotikumok szĂĄmĂĄra. A prebiotikumokat a probiotikus baktĂ©riumok szelektĂ­v erjesztĂ©s ĂștjĂĄn hasznosĂ­tjĂĄk, hogy rövid lĂĄncĂș zsĂ­rsavakat, pĂ©ldĂĄul acetĂĄtot, propionĂĄtot vagy butirĂĄtot ĂĄllĂ­tsanak elƑ belƑlĂŒk.




A doTERRA PB Restore ProBiome Complex 30 pre-, pro- Ă©s posztbiotikumbĂłl Ă©s bakteriofĂĄgbĂłl ĂĄllĂł egyedĂŒlĂĄllĂł kĂ©szĂ­tmĂ©ny, amely segĂ­t helyreĂĄllĂ­tani a mikrobiĂĄlis sokfĂ©lesĂ©get Ă©s egyensĂșlyt a mikrobiom optimĂĄlis egĂ©szsĂ©ge Ă©s ĂĄltalĂĄnos jĂłlĂ©te Ă©rdekĂ©ben.* A 18 milliĂĄrd telepkĂ©pzƑ egysĂ©g (CFU) probiotikum, vagy jĂł baktĂ©riumok, 24 aktĂ­v tenyĂ©szetbƑl ĂĄllnak – 22 kĂŒlönbözƑ fajbĂłl szĂĄrmazĂł, gondosan kivĂĄlasztott törzsek pĂĄratlan sokfĂ©lesĂ©gĂ©bƑl. kivĂ©teles mikrobiĂĄlis sokfĂ©lesĂ©g.* A prebiotikus fruktooligoszacharidok (FOS) Ă©s bakteriofĂĄgok elƑsegĂ­tik a mikrobiĂĄlis egyensĂșly elĂ©rĂ©sĂ©t Ă©s fenntartĂĄsĂĄt azĂĄltal, hogy ösztönzik a jĂł baktĂ©riumok szaporodĂĄsĂĄt Ă©s szelektĂ­ven tĂĄmadjĂĄk a rosszakat.* Az egĂ©szsĂ©ges baktĂ©riumokbĂłl elƑállĂ­tott bioaktĂ­v vegyĂŒletekbƑl ĂĄllĂł posztbiotikum tovĂĄbbi egĂ©szsĂ©gĂŒgyi elƑnyökkel jĂĄr .




TÖRZSEK ÉS FAJOK

Elgondolkodott mĂĄr azon, vajon mire utalnak a probiotikumok tĂĄpanyagtĂĄblĂĄzatĂĄban feltĂŒntetett nevek Ă©s szĂĄmok? A nĂ©v az adott baktĂ©rium fajĂĄt jelöli, mĂ­g a nĂ©v mellett feltĂŒntetett szĂĄm a fajon belĂŒli konkrĂ©t törzset azonosĂ­tja. A mikrobiĂĄlis diverzitĂĄs sokat szĂĄmĂ­t, ezĂ©rt Ă©rdemes olyan mikrobiomot tĂĄmogatĂł tĂĄplĂĄlĂ©kkiegĂ©szĂ­tƑt vĂĄlasztania, amely több törzset Ă©s fajt is felölel. EzenkĂ­vĂŒl a probiotikumok tĂĄplĂĄlĂĄsĂĄt biztosĂ­tĂł prebiotikumokrĂłl is Ă©rdemes gondoskodnia, hogy tĂĄplĂĄlja a szaporodĂĄsukat Ă©s a tĂșlĂ©lĂ©sĂŒket, vĂ©gsƑ soron pedig a metabolitok elƑállĂ­tĂĄsĂĄhoz is hozzĂĄjĂĄruljon. LegvĂ©gĂŒl gyƑzƑdjön meg arrĂłl is, hogy a vĂĄlasztott Ă©trend-kiegĂ©szĂ­tƑ glutĂ©n- Ă©s cukormentes, elkerĂŒlve ezzel az egĂ©szsĂ©gtelen baktĂ©riumok tĂĄplĂĄlĂĄsĂĄt.


EREDETÜK

A probiotikus Ă©trend-kiegĂ©szĂ­tƑ vĂĄlasztĂĄsakor azt is fontos szem elƑtt tartani, hogy az elƑállĂ­tĂĄsĂĄhoz felhasznĂĄlt törzsek honnan szĂĄrmaznak. A dƍTERRA termĂ©keinĂ©l szĂĄndĂ©kosan a legvĂĄltozatosabb termĂ©szetes forrĂĄsokat Ă©s emberi eredetƱ törzseket vĂĄlogattĂĄk össze a mikrobiomot tĂĄmogatĂł termĂ©keik megalkotĂĄsĂĄhoz. TalĂĄn mĂĄr mĂĄs mikrobiomot tĂĄmogatĂł termĂ©kek kapcsĂĄn is hallott emberi eredetƱ törzsek alkalmazĂĄsĂĄrĂłl, viszont fontos megjegyeznĂŒnk, hogy ezeket a törzseket nem emberi mellĂ©ktermĂ©kekbƑl gyƱjtöttĂ©k be, Ă©s nem is tartalmaznak ilyesmit. Az emberi eredetƱ törzsek olyan baktĂ©riumtörzsek, amelyek kĂ©pesek az emberi testben szaporodni, Ă©s szĂ©les körben a mikrobiomot tĂĄmogatĂł Ă©trendkiegĂ©szĂ­tƑk legjobb forrĂĄsĂĄnak tartjĂĄk Ƒket. Ezek a törzsek egyĂŒtt fejlƑdtek az emberrel, Ă©s jĂłtĂ©konyan hatnak az egĂ©szsĂ©gĂŒnkre. A dƍTERRA ĂĄltal felhasznĂĄlt törzseket izolĂĄltuk az emberi kultĂșrĂĄktĂłl, Ă©s gondos odafigyelĂ©ssel finomĂ­tottak rajtuk a lehetƑ legjobb termĂ©kek elƑállĂ­tĂĄsĂĄĂ©rt.


HATÓERƐ

A probiotikus tĂĄplĂĄlĂ©kkiegĂ©szĂ­tƑknek aktĂ­v, Ă©lƑ baktĂ©riumkultĂșrĂĄkat kell tartalmazniuk, Ă©s a gyĂĄrtĂĄs ideje helyett a felhasznĂĄlĂĄs idejĂ©re kell garantĂĄlni a törzsek Ă©letkĂ©pessĂ©gĂ©t. A tĂĄplĂĄlĂ©kkiegĂ©szĂ­tƑre vonatkozĂłan megadott telepkĂ©pzƑ egysĂ©g (CFU) jelzi az Ă©lƑ baktĂ©riumok szĂĄmĂĄt. Vannak azonban olyan vĂĄllalatok, amelyek a feltĂŒntetett CFU-Ă©rtĂ©ket a „gyĂĄrtĂĄs idƑpontjĂĄra” vonatkozĂłan reklĂĄmozzĂĄk, Ă©s nem vĂĄllalnak garanciĂĄt a kĂ©szĂ­tmĂ©ny szavatossĂĄgĂĄra. Ezzel a cĂ­mkĂ©zĂ©si mĂłdszerrel a felhasznĂĄlĂĄs idƑpontjĂĄban valĂłs Ă©rtĂ©knĂ©l magasabb CFU-val kecsegtetƑ termĂ©kek kerĂŒlnek forgalomba, Ășgyhogy jĂĄrjon mindig utĂĄna a termĂ©keknek, Ă©s kerĂŒlje a fĂ©lrevezetƑ CFU-Ă©rtĂ©keket.



A dƍTERRA PB Restoreℱ kapszula 28 törzset tartalmaz:

L. plantarum 14D

-B. animalis ssp. lactis BLC1

- L. rhamnosus SP1

- L. paracasei NTU101

- L. rhamnosus IMC501

- L. paracasei IMC502

- L. acidophilus LA1

-L. paracasei BGP2

- L. rhamnosus Lb21

-B. breve BBR8


-B. lactis Bi1 L. acidophilus LA3 , -L. brevis SP48 , -L. lactis LL82, - L. rhamnosus CRL1505, -P. acidilactici SP29, -L. johnsonii SP72, -B. bifidum SP9, -L. casei BGP93- L. fermentum CS57, - L. helveticus SP27, -L. reuteri LR92, -B. infantis SP37 B. longum SP54 L. bulgaricus-LB2 L. crispatus SP28 L. gasseri LG050 L. salivarius SP2




 

A dƍTERRA PB Assist+ℱ 13 törzset tartalmaz: Bifidobacterium lactis BS01

-Lactobacillus rhamnosus GG

-Lactobacillus rhamnosus LR06

-Lactobacillus plantarum LP01

-Lactobacillus plantarum LP02

-Bifidobacterium breve BR03

-Lactobacillus rhamnosus LR04

-Bifidobacterium longum 04

-Bifidobacterium breve B632

-Bifidobacterium lactis BS05

-Streptococcus thermophilus FP4

-Lactobacillus reuteri LRE02

- Lactobacillus salivarius subsp. salivarius CRL1328




Mind a dƍTERRA PB Restore kapszulĂĄhoz, mind a PB Assist+-hoz tudomĂĄnyos bizonyĂ­tĂ©kok Ă©s orvosi publikĂĄciĂłk ĂĄltal is igazolt törzseket vĂĄlogattak össze. KutatĂłkbĂłl, tudomĂĄnyos Ă©s orvosi szakĂ©rtƑkbƑl ĂĄllĂł csapatuk kielemzett minden kapcsolĂłdĂł tanulmĂĄnyt, miközben ezeknek a piacvezetƑ termĂ©keknek az összetĂ©telĂ©n dolgozott.


A doTERRA MIKROBIOM E-BOOK MAGYAR NYELVư LEÍRÁSÁT ITT TALÁLJA:



FORRÁSOK:

Impact of microbiota on central nervous system and neurological diseases: the gutbrain axis https://link.springer.com/content/pdf/10.1186/s12974-019-1434-3.pdf


Gut-Brain Connection: Microbiome, Gut Barrier, and Environmental Sensors





49 megtekintés0 hozzåszólås

Comments


bottom of page