Lehet eléldegélni és lehet minőségi életet élni jó sokáig. Hogy kinek melyik jut, nem csak szerencse kérdése, hanem a megfelelő táplálékkiegészítők szedésén és tápanyagok bevitelén is múlik.
A táplálék-kiegészítők használata széles körben elterjedt. A nagy dózisban szedett vitaminok azért fontosak, mert segítenek a szervezetnek regenerálódni betegségek után, illetve megelőznek számos betegségeket. Sok vitamin a hivatalosan ajánlottnál akár 10-100-szor nagyobb dózisban sem ártalmas. Az élelmiszerek a feldolgozás során veszítenek tápanyagtartalmukból, ezért a végtermék gyakran már csak a töredékét tartalmazza annak a mennyiségben, ami az eredetiben megvolt. Erre jó példa amikor a gabonából fehérlisztet állítanak elő, aminek sokkal alacsonyabb a tápanyagtartalma, mint a teljes kiőrlésű gabonának. Az élelmiszerek tápértékének csökkenése azóta gyorsult fel, hogy a teljes értékű táplálékokat felcseréltük ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztására. A piacon több ezer táplálék-kiegészítő kapható, köztük több mint negyven esszenciális tápanyag önmagában, illetve különböző kombinációkban, ezek vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, és zsírsavak. Az emberek tévedésben vannak, amikor azt hiszik, hogy aki "kiegyensúlyozottan táplálkozik", az feldolgozott ételekből is hozzájut minden fontos tápanyaghoz, amire szüksége van. Ezzel szemben az igazság az, hogy ahhoz, hogy szervezetünk megfelelő mennyiségű vitaminhoz és ásványi anyaghoz jusson, az szükséges, hogy minél több teljes értékű, feldolgozatlan táplálékot fogyasszunk, és hozzá okosan összeválogatott táplálék-kiegészítőket is szedjünk.
Bár a zöldségeket jó vitaminforrásoknak szokták tekinteni, például a sárgarépáról azt gondolják, hogy sok benne az A-vitamin, de valójában A-vitamin csak állati eredetű termékekben van, mint amilyen a máj, a tojássárgája, a tőkehal, és a tőkehalmáj olaj. (A sárgarépában béta-karotin van, amit sokan -pl. pajzsmirigy alulműködésben szenvedők- nem tudnak A-vitaminná alakítani.) Bár a nyers zöldségek fogyasztásának sok előnye van (C-vitamin- és rosttartalmuk, illetve a bennük levő mikrobák miatt), a karetoniodok (alfa-/béta-karotin, lutein, likopin) a nyers zöldségekből kevésbé szívódnak fel, mint ha főzött formában fogyasztjuk őket, és még előnyösebb, ha zsírt is adunk hozzájuk.A zöldségekben levő tápanyagok jobban felszívódnak, ha megrágjuk, feldaraboljuk vagy pépesítjük őket , a húsok főzése és darálása pedig csökkenti az azok megemésztéshez szükséges energiát, továbbá fokozza a bennük levő tápanyagok felszívódását.
Számos érv szól amellett, hogy az esszenciális tápanyagokból külön pótlást vigyünk be a szervezetbe. Ezeket az érveket az alábbiakban 7 címszó alatt foglaljuk össze. A legtöbb embernek akkor is célszerű valamilyen multivitamin táplálék-kiegészítőt szednie, ha egyébként kiegyensúlyozottan táplálkozik, mert ezek hozzájárulhatnak az egészségük megőrzéséhez, és bizonyos esetekben akár létfontosságúak is lehetnek.
1. A mezőgazdasági forradalom sokat rontott ételeink minőségén
A modern termények tápanyagtartalmának csökkenése azok régebbi változataihoz képest pontosan dokumentált. [16] Ez részben a talajerózióval, a földek esszenciális ásványianyag-tartalmának a folyamatos túlhasználat miatti csökkenésével függ össze, részben azzal, hogy mindig újabb és újabb növényfajokat kísérleteznek ki, amelyek gyorsabban és nagyobbra nőnek elődeiknél, magasabb a víz és a cukortartalmuk, viszont kevesebb bennük az ásványi anyag, és sokszor más makro-tápanyagokból (zsírokból, proteinekből és aminosavakból), továbbá antioxidánsokból is kevesebb van bennük.
Az élelmiszerek csökkent tápanyagtartalma kombinálva azzal, hogy a finomított termékek, mint a cukor, a fehérliszt és a finomított olaj, egyre nagyobb szerepet kap a modern ember táplálkozásában, azzal jár, hogy őseinknél jóval kevesebb tápanyaghoz jutunk. Az organikusan művelt farmok terményeinek általában magasabb az ásványi anyag tartalmuk, ott a növények lassabban nőnek és ezért több tápanyagot képesek felvenni a talajból.
2. Az élelmiszerek tápanyagtartalma területenként más és más
Az élelmiszerek tápanyagtartalma földrajzilag jelentősen eltérő lehet, még akkor is, ha a mezőgazdaság által alkalmazott módszerek azonosak.A legújabb kutatások szerint a talaj szeléntartalmának különbségei következtében jelentős eltérések lehetnek az állatok húsának a szeléntartalmában.Ugyanez a helyzet a magnéziummal is. Gyakran előfordul, hogy a talaj magnéziumtartalma a túlhasználat következtében kimerül, és ez a létfontosságú ásványi anyag nincs jelen megfelelő mennyiségben a trágyában sem. Márpedig azok a termények, amelyek magnéziumban gazdagabb földekről származnak, több magnéziumot tartalmaznak, mint azok, amelyeket magnéziumhiányos talajban termesztettek. Az USA lakosságának a 70-80 százaléka magnéziumhiányos, ami sok egészségügyi problémát okoz. Ezért a magnéziumpótlás megoldás lehet minden olyan esetben, mikor az ember nem jut olyan zöldségekhez, amelyeket megfelelő mennyiségű magnéziumot tartalmazó talajban termesztettek.
3. A stressz és a modern élet növeli szervezet tápanyagigényét
A mentális stressz fokozza bizonyos tápanyagok kiválasztását, ezért ilyenkor azokból a szokásosnál nagyobb mennyiségre van szükségünk. Ezek közül a legfontosabbak a magnézium és a C-vitamin. Mindkettőből az átlagosnál többet "fogyasztunk el" fizikai megterhelés vagy mentális stressz esetén. Vadászó és gyűjtögető őseinkhez képest mi, modern emberek sokkal több stresszt vagyunk kénytelen elviselni. Az ősembernek csak alkalmilag, harc vagy a menekülés közben kellett izgulnia, manapság azonban sok ember folyamatos stresszben él.A C-vitamin védi az agyat és az idegrendszert a stressz okozta károsodástól, mivel a neurotraszmitter vegyületek, pl. az adrenalin és a noradrenalin szintéziséhez és fenntartásához a szervezetnek sok C-vitaminra van szüksége. C-vitaminra a kollagén regenerálódásához is szükség van, mely kollagén létfontosságú a bőrünk, az ereink, a csontjaink, az ízületeink és az izmaink megfelelő működéséhez.
4. A környezetszennyezés következtében szervezetünknek több magas tápanyagtartalmú élelmiszerre van szüksége
A vegyipar, a mezőgazdaság által használt növényvédő szerek és rovarirtók, az antibiotikumokkal kezelt állatok, a szállítás és műanyag csomagolás okozta környezetszennyezés következtében nagymértékben megnőtt az igény a hatékony méregtelenítésre. [29] Erősen szennyezett világunkban a megnövekedett méregterhelést úgy tudjuk kompenzálni, ha növeljük a méregtelenítést elősegítő tápanyagok bevitelét, például nagyobb dózisban fogyasztunk táplálék kiegészítőket, például antioxidánsokat, C és E vitamint és szelént, amelyek segítenek eltávolítani a szervezetből a káros kémiai anyagokat. Az is hasznos lehet, ha rendszeresen szaunázunk, időnként böjtölünk és egészségesen táplálkozunk, ami azt jelenti, hogy például sok leveles zöldséget, színes zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk.
5. Az RDA (ajánlott napi tápanyagbevitel) az esszenciális tápanyagok tekintetében túlságosan alacsony
Az ajánlott referencia tápanyagbevitelt (NRI) az Egyesült Királyság illetékes hatóságai és az EU Élelmiszerbiztonsági Hatósága úgy állapította meg, hogy az a populáció 95 százalékának megfeleljen. [32] Ezek az ajánlások összesen 41 kémiai anyagra [33], köztünk 13 vitaminra, 17 ásványi anyagra, illetve nyomelemre, 9 aminosavra és 2 zsírsavra vonatkoznak. A probléma az efféle irányelvekkel az, hogy az emberek nem biztos, hogy az optimális mennyiséghez jutnak hozzá az adott tápanyagokból, hanem csak éppen annyihoz, hogy az elfogadott sztenderdek szerint ne minősüljön tápanyaghiányosnak. Hiszen minden ember más és más, biológiai szükségleteink egyénenként eltérőek, vagyis nem mindenkinek van ugyanolyan mennyiségre szüksége egy adott tápanyagból. Sok vitamin és ásványi anyag esetében ezért járulékos haszonnal járhat, ha azokat magasabb dózisban visszük be a szervezetünkbe.
Idősebbeknek és betegeknek számos tápanyagból az átlagnál nagyobb mennyiségre van szüksége. Ez különösen vonatkozik a C és D-vitaminra, a vasra és a magnéziumra.
6. A különböző tápanyagok optimális mennyiségben fogyasztva védik az egészséget és lassítják az öregedést
Az optimális tápanyagbevitel fontosságának egyik fő szószólója az ismert biokémikus, Bruce Ames, aki "a tápanyagok fontossági sorrendjének felállítását" javasolta, amelyben például azoknak az enzimeknek, amelyek a megfelelő sejtműködés fenntartásáért felelősek, kevesebb esszenciális tápanyagra van szükségük, mint azoknak, amelyek a rövidtávú életben maradást szolgálják, például éhínség idején.
A vitaminok és ásványi anyagok magasabb szintje lassítja a mitokondriális öregedést és gyorsítja az olyan óriásmolekulák regenerálódását, mint a DNS és a kollagén, illetve általában is javítja a sejtműködést. Ez bőven elég ok arra, hogy az ajánlottnál nagyobb mennyiségben vigyünk be a szervezetünkbe vitaminokat és ásványi anyagokat. A táplálék-kiegészítők részben azáltal lassíthatják az öregedést, hogy mérsékelik a szabadgyökök káros hatásait, amelyek nagy szerepet játszanak sok betegség, például a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a rák kialakulásában. A szervezet optimális hormontermeléséhez szükséges, természetben is előforduló hormonok és/vagy kofaktorok pótlása jelentősen meghosszabbíthatja az életet, amennyiben a szervezet maga az optimálisnál kevesebbet termel belőlük. Ez különösen fontos olyankor, ha valaki genetikailag hajlamos valamilyen betegségre.
7. A korrekt tájékoztatáshoz való hozzájutás alapvető emberi jog
Az élelmiszerekkel és az esszenciális tápanyagokkal, illetve az elfogyasztott ételeknek az egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos korrekt tájékoztatás alapvető emberi jog. Ennek a tájékoztatásnak véleményünk szerint nemcsak az egyes élelmiszerek tápanyagtartalmára kellene kiterjednie, hanem arra is, hogy a különböző táplálék-kiegészítők hogyan segítenek megelőzni, illetve leküzdeni a tápanyaghiány okozta betegségeket. Lehetővé kellene tenni, hogy mindenki szabadon megvásárolhassa a jó minőségű és egészség szempontjából kulcsfontosságú táplálék-kiegészítőket, és a hosszú, egészséges élet projekt keretében szabadon használhassa azokat az öregedés lassítására és a stressz okozta betegségek megelőzésére. És ebbe az is beletartozik, hogy mindenkinek legyen joga visszautasítani az orvosok által a tünetek enyhítésére felírt szintetikus, sokszor életveszélyes gyógyszereket.
A gyógyszerekkel összehasonlítva a létfontosságú tápanyagok pótlása kifejezetten ártalmatlan. De tudnunk kell, hogy vannak forgalomban rossz minőségű táplálék-kiegészítők is, illetve olyanok, amelyek toxikus anyagokat, például kadmiumot tartalmaznak. Az egészségügyi hatóságok felelőssége, hogy potenciálisan ártalmas vagy rossz minőségű táplálék-kiegészítők ne kerülhessenek forgalomba, és hogy a jó minőségű szerek viszont szabadon és elfogadható áron hozzáférhetők legyenek.
ÍRTA: Dag Viljen Poleszynski, PhD, a Helsemagasinet [Egészség magazin] szerkesztője https://vof.no/arkiv/
FORRÁS:
doTERRA táplálékkiegészítőket erre a linke kattintva megtekintheti:
Comments